Mikor a többiek is megérkeztek elindultunk lefelé az ebédlőbe.
Harry végig rajtam legeltette zöld szemeit, ami egy idő után kezdett eléggé frusztrálóvá válni.
-És most akkor oda költözöl Louisékhoz? Mármint Louis szüleihez Doncasterbe? - kérdezte Zayn.
-Nem. Nem hagyhatom ott a munkámat. Persze majd biztos elmegyek Doncasterbe, de nem költözöm oda - feleltem.
-Meddig leszel itt a szállodában? - kérdezte Harry.
-Hát egy hétre vettem ki a szabadságomat, de szerintem ezek után jobban járnék, ha elutaznék Doncasterbe és megismerném Louis... mármit az én családom többi tagját.
-És mikor mennél? Mert akkor megyünk veled, mert már én is régen voltam anyáméknál - Louis.
-Hát... nem tudom. Szerinted jó ötlet egyáltalán csak úgy odaállítani anyukádékhoz? - húztam el a szám.
-Persze! Biztos vagyok benne, hogy örülni fognak - mosolygott Lou.
Én csak elmosolyodtam és a számba vettem egy falat sült húst.
Az egész ebéd alatt jókat beszélgettünk és nevetgettünk. Ez az öt srác mégsem olyan elszállt, elkényeztetett, nagyképű paraszt, mint gondoltam. Sőt, a sok luxusra és az egyéb dolgokra sem vágnak fel.
Ebéd után visszamentünk a fiúk szobájában és egy kicsit még ott is beszélgettünk.
-Mi lenne, ha lemennénk a medencéhez? - ajánlkozott Liam.
-Szerintem jó ötlet - vigyorgott Harry perverzen, miközben fél szemmel engem figyelt.
-Akkor menjünk! - állt fel mindenki.
-Én még visszamegyek a szobámba átöltözni. Lent találkozunk - mondtam és elhagytam a szobát és az enyém felé vettem az irányt.
Bementem, gyorsan felvettem az egyik fürdőruhámat, felkaptam egy törölközőt, és elindultam a medencékhez.
Amikor leértem minden egyes hímnemű ember majdhogynem tátott szájjal nézett.
Én csak megforgattam a szememet és a fiúk cuccai után leskelődtem.
Ez nem igaz, hogy még a törölközőjüket is két testőr védi! Odamentem és ledobtam az én cuccomat egy kupacba a fiúké mellé.
Könnyen megtaláltam őket a legnagyobb medencében, éppen ökörködtek és egymást fojtogatták a vízbe.
Én nem szóltam semmit, csak beugrottam a vízbe. A víz alatt nyitott szemmel úsztam oda a fiúkhoz és valamelyiket (nem tudom melyiket) lerántottam a víz alá.
Amikor megláttam a fejét, amikor a víz alá ért elvigyorodtam.
Harry jelent meg a vízben. Kinyitotta a szemét és rám mosolygott. A haja, ami szárazon göndör, az most össze-vissza lengedezett körülötte a vízben. Lélegzetelállító látvány volt. Amikor fogytán volt az oxigénem felúsztam a felszínre, majd utánam 3 másodpercre Harry is feljött.
-Na mi van? - kérdezte Niall.
-Semmi. Átöltöztem és itt is vagyok - feleltem, miközben a vizet dörzsöltem ki a szememből.
-Akkor készen állsz? - kérdezte sunyi vigyorral az arcán Zayn.
-Mire? - néztem értetlenül.
-Arra, hogy beavassunk a 1D családba, mint Louis rokona - vihogott Liam és lebukott a víz alá, majd fel emelt annyira, hogy majdnem teljesen kint legyek a vízből a víz felett.
-Nehogy! - nevettem.
-Dee! - Louis.
Liam a vállán kivitt a medencéből és átvitt egy másikba, ami tök üres volt.
Rám vigyorgott és fejest ugrott velem a vízbe. A víz csípte a hasamat, ahogy érkeztünk, de a víz alatt megpróbáltam elúszni Liam és a többi fiú elől, akik Liam után beugrottak, egész sok sikerrel.
-Ti állatok vagytok! - visítottam nevetve, amikor felértem a víz felszínére.
-Mondanod sem kell - Harry.
Egy órán keresztül áztunk bent a medencében és fröcsköltük egymást vízzel. A mi baromkodásunk hangja töltötte be az egész "uszodát".
-És most mi lesz? - kérdezte Zayn, mikor kimentünk a törölközőinkhez.
-Én elmegyek alszom egyet - jelentettem ki egy nyújtózkodás közben, mialatt a fiúk dülledt szemekkel bámulták a melleimet.
Gyorsan magamra húztam a törcsimet és megköszörültem a torkomat. A fiúk megrázták a fejüket és újra megtalálták a szemeimet.
-Minek alszol ilyenkor? - vonta fel a szemöldökét Liam.
-Minek vagyok szabadságon, ha nem azért, hogy pihenjek? - kérdeztem vissza ugyan úgy.
-Igaz - bólogattak egyszerre a fiúk.
-Akkor én most lelépek. Majd átmegyek... vagy valami. Sziasztok! - köszöntem el és távoztam.
Felmentem a szobámba, átöltöztem és levetettem magam az ágyra. A telefonommal szórakoztam még kicsit és szépen lassan elaludtam.
17:24
Arra keltem, hogy a telefonom rezeg a fejem mellett.
Ki se nyitottam a szememet, csak felvettem a telefont.
-Hallo? - szóltam bele kómás hangon.
-Elnézést, hogy zavarom a szabadságán Kimberly, de nagy szükségem lenne így távolról magára - darálta a főnököm.
-Rendben Mr. O'hara. Amíg nem ráncigál innen haza, addig bármiben segítek önnek. Szóval mi lenne a probléma? - mondtam kedvesen.
-Hát arról lenne szó, hogy ugye volt ez a közvélemény kutatás, amiben megkérdeztük az olvasóinkat, hogy legyen-e valamilyen változtatás a lapban. Nos az eredmények 87,4%-a azt mutatja, hogy az olvasók vevők lennének a változásra, csak az az egyetlen gond, hogy nem tudjuk, hogy mit változtathatnánk. Nem lenne véletlenül valami ötlete Kimberly?
-Hát... Talán kicsit színesebbé tehetnénk a borítókat. A feliratot a címlapon átlátszóvá tehetnénk, így nem takarna ki bizonyos részeket a címlapsztori reklámképén , de azért a lap címfelirata is látszana. A tartalmat számítva néha az idősebb olvasóknak is kedvezhetnénk, például régebbi hírességekről is írhatnánk. Marilyn Monroe, és egyebek. Szerintem sok plusz olvasót szeretnénk, ha nem mindig csak popzenészekről szólna egy havi lap, hanem feltűnne a tartalomban mondjuk néhány idősebb, lecsúszott rapper, mint például 50 cent, és esetleg 2Pac életéről illetve tragikus haláláról is írhatnánk. Gyakrabban lehetne téma akár a Jazz zenei szakág, vagy a Metal, Rock és egyéb különböző zenei stílusok. Sőt, talán azt is meg lehetne oldani, hogy minden hónapban más stílusról írunk. Az is meghozná a megfelelő olvasottságot és talán még több embert állíthatnánk a lapunk olvasói közé, arról nem is beszélve, hogy a statisztikáink és a bevételeink sok eséllyel a Mirror magazinnal vetekedne, és még az is elképzelhető, hogy idővel még túl is tennénk a Mirror-on - ötleteltem a főnöknek.
-Hűha, Kimberly! Ezek remek ötletek! Honnan van magának mindig ennyi ötlete? - kérdezte Mr. O'hara csodálkozva.
-Tudja, ha az embernek csak egy teknőse van, akkor rengeteg szabadideje marad ötletelésre és a munkán agyalásra - feleltem.
-Le kell cserélnem az asszonyt és a kölyköket egy teknősre - mondta szarkasztikusan.
-Uram, jobban jár a családdal, ezt nekem higgye el - mosolyogtam.
-Rendben Kimberly. Figyeljen, mintenk lejegyeztem, amit mondott. Elkezdünk dolgozni a dolgokon, mert nekem nagyon tetszenek az ötletei. Köszönöm a segítséget, nagyon hálás vagyok - Mr. O'hara.
-Ne hálálkodjon Mr. O'hara. Az a munkám, hogy mindenben segítsem a lapot - feleltem szerényen.
-Akkor további jó nyaralást Kimberly. Egy hét múlva találkozunk.
-Az az egy hét már csak 4 nap - nevettem.
-Egy hét Kimberly. Megérdemli, hogy jó alaposan kipihenje magát. Viszlát egy hét múlva az irodában - mondta és letette.
Én is letettem és az ölembe hajtottam a telefont. De jó! Kaptam még 3 nap plusz szabadságot! Több időt tudok Doncasterben tölteni, ha minden jól meg.
Kicsikét összeszedtem magam és felmentem a fiúk szobájába. Az alatt a rövid út alatt azon gondolkoztam, hogy milyen gyorsan történik minden. Még csak ma reggel beszéltem Louissal ez az öt fiú pedig máris úgy kezel engem, mintha ezer és egy éve barátok lennénk. Szinte képtelenség felfognom is az egészet.
Mikor a fiúk szobájának mahagóni ajtaja elé értem egy-egy pillantást vetettem a két testőrre, akik zokszó nélkül kinyitották nekem az ajtót és beengedtek.
-Sziasztok! - köszöntem, amint becsukódott az ajtó.
-Hali - köszöntek vissza a fiúk.
-Minek pakoltok ennyire? - kérdeztem, amikor megláttam, hogy mind az öten nagyaban pakolásznak.
-Hát elvileg holnap megyünk Doncasterbe. Úgy volt nem? - állt meg előttem Louis.
-Ja, de. Akkor este én is összekapom a cuccaimat. És kocsival vagy repülővel akartok elmenni odáig? - tettem fel egy újabb kérdést, miközben kényelmesen levágódtam a kanapéra.
-Kocsival minimum 7 óra lenne az út, úgyhogy szerintem most repülünk. Magán repülővel csak 2-3 óra - Zayn.
-Értem. És mikor indulnánk? - kérdeztem.
-Szerintem holnap reggel. Olyan 9 körül, hogy ebédre otthon legyünk - felelt Louis miközben éppen egy púposra pakolt bőröndöt próbált becipzározni. - Niall! Gyere csak! - kiabált át egy másik szobába Louis.
Ekkor megjelent a szőke.
-Mi van Louis? - kérdezte lazán, mire Louis a bőröndre mutatott.
-Tedd rá a segged én meg becipzárazom - Louis.
Niall engedelmesen ráült a majd' szét repedő bőröndre Louis pedig úgy próbálta behúzni.
-Te... Louis talán könnyebben menne, ha nem csak úgy beledobáltad volna a ruháidat, hanem esetleg össze is hajtogattad volna - nevettem, amikor Niall leborult a bőröndről és a földön landolt.
-Semmi bajom, csak kellett egy ölelés a talajnak - tápászkodott fel Niall.
Én csak a fejemet fogva röhögtem.
-Engedj ide! - löktem kicsit odébb Louist.
Kiborítottam a szőnyegpadlóra a bőrönd tartalmát és leültem a ruhakupac mellé.
-Hé, ezt most miért kellett?! - háborgott Louis.
-Megmutatom, hogyan kell ezt úgy bepakolni, hogy esetleg ne tedd tönkre az egész bőröndöt azzal, hogy erőszakkal próbálod bezárni - forgattam a szemem.
Elkezdtem összehajtogatni és szépen berakosgatni a ruhákat. 5 perc alatt meg is töltöttem a bőröndöt és még maradt is benne hely.
-Na látod okoskám, ez az előnye, ha rendesen pakolsz. Még mellé fér pár dolog és könnyebben be tudod cipzározni - mondtam, miközben egyetlen könnyed mozdulattal behúztam a bőröndöt.
-Basszus, kellett már ide egy nő - vihogott Liam, aki végig fölöttem állt és nézett.
-Ennyi - nevettem Liammel és felálltam a padlóról. - Én viszont most vissza megyek az én szobámba és összepakolom a cuccaimat. Majd találkozunk - mondtam, miközben adtam egy puszit minden srácnak.
-Holnap negyed 9-kor találkozzunk lent a hallban - Harry.
-Okés. Akkor holnap reggel. Sziasztok! - intettem még egyszer oda, majd elhagytam a fiúk szobáját és visszamentem az enyémbe.
Gyorsan összepakoltam mindent, és csak olyan dolgokat hagytam elöl, amire holnap szükségem lesz.
A sminkjeim, fogkefe, és a holnapi ruhám.
Mikor mindent szépen elpakoltam és előkészítettem letusoltam és bedőltem az ágyba. Beállítottam az ébresztőmet 7:20-ra és már aludtam is.
Ez marha jóó *-* semmi túlzás nincs benne szuper történet!!
VálaszTörlés