~12.: Az Ikrek.~

2013 Július 6.

17:39

Ma délelőtt elvittük a fiúkkal Louis húgait a vidámparkba. Mindenki jól érezte magát.
Louis úgy gondolta, hogy megszívat és a horror házban úgy intézte, hogy Harryvel legyek egy párban. Akaratlanul is Harryhez bújtam minden egyes ijesztőbb résznél. Végül azon kaptam magam, hogy mire kiértünk a horror házból Harry izmos karjába csimpaszkodva próbálom enyhíteni a félelmemet.
Most pedig itthon ülünk és meglepő módon semmit nem csinálunk.
Most éreztem úgy, hogy nem bírom tovább, hogy beszélnem kell Harryvel. Fel álltam a helyemről.
-Louis gyere velem! - mondtam halkan, Louis pedig fel állt és jött velem.
Igen, Louist hívtam, mert el kell neki mondanom a választ arra a kérdésre, amit még tegnap reggel kérdezett.
Ha már Harryvel nem beszélhetek, akkor legalább Louisnak mondjam el, mit érzek.
-Figyelj, Louis, választ akarok adni neked a tegnap feltett kérdésedre, amire tegnap kicsit felkaptam a vizet - jelentettem ki, amikor beértünk egy másik helységbe, ahol csak ketten voltunk.
-Igen? - csillant fel Louis szeme. - Akkor... Hallgatlak - mosolygott.
-Hát ugye... azt kérdezted, hogy hogyan érzek Harry iránt. A válaszom pedig a következő - itt egy pillanatra megálltam és mély levegőt vettem. - Egyre inkább kezdem azt érezni, hogy felelőtlen módon  beleestem és mint egy tinédzser kislány, teljesen oda vagyok érte - ráztam a fejemet és megharaptam az ajkamat, hogy lehetőleg ne bőgjem el magam.
Fogalmam sincs, hogy mi bőgni való lenne ezen a dolgon, de valahogy könnyek szöktek a szemembe.
-Komolyan? - vigyorodott el Louis.
-Khmm... Louis nem szeretném, hogy ezt Harry megtudja... Egyelőre - motyogtam halkan lesütött szemmel.
-Nyugodj meg, én nem mondom el neki. De gondolom hallottad, hogy ő mit mondott ebben a témában rólad... - Louis.
-Igen hallottam. És gondolom te meg nagyon jól tudod, hogy egy kicsit még... időre van szükségem ehhez is. Pont, mint minden máshoz, ami az utóbbi időben körülöttem történt - mondtam az ajkamat harapdálva.
-Persze, hogy tudom. Hidd el, én is voltam már olyan helyzetben, hogy minden a feje tetejére fordult körülöttem az események gyorsaságától. Nem egy jó érzés -  vont vállat a száját félrehúzva Louis.
-Hát nem. Szóval akkor most ne is bolygassuk a dolgot. Mindenki törődjön a  maga dolgával és kész - mosolyogtam.
-Oké - mosolygott vissza rám Lou.
-Szerintem vissza is mehetünk - mondtam és elindultam kifelé.

2013 Július 6.

20:25

-Kimberly, Kimberly! -  szaladt oda hozzám Daisy, Louis egyik kishúga.
-Tessék? - hajtottam az ölembe a telefonomat, amit eddig babráltam.
-Alszol ma velem és Phoebe-vel? - kérdezte hatalmas boci szemekkel.
-Persze! De nektek már régen aludni kéne - dorgáltam őt mosolyogva.
-Igen, de téged várunk - lépett Daisy mellé Phoebe.
-Akkor elmegyek megfürdök és megyek is jó? - simogattam meg az ikrek fejét.
Ők csak bólintottak és beszaladtak Joyhoz a konyhába.
Nagyon megkedveltek a lányok azt hiszem.
Felálltam a fotelből, ami eddig a helyemet biztosította és felmentem az emeletre.
Összeszedtem a pizsamámat és bevonultam a fürdőszobába.
Zuhanyzás közben magamban egy Little Mix számot dudorásztam.
A "Change Your Life" az utóbbi időben a zenei lejátszási listám legelejére került, mivel úgy gondoltam, hogy nagyon passzol a jelenlegi állapotomhoz. Amúgy is szerettem ezt a számot. Mindig feldobott, ha kicsit borús kedvemben voltam.
Aztán hallottam, hogy nyílik a fürdő ajtaja, aztán pedig csukódik is..
-Basszus, tanulj már meg kopogni! - visítottam.
-Bocsi Kimberly! Nem volt szándékos és esküszöm nem láttam semmit! - hallottam Zayn hangját az ajtó mögül.
Én csak sóhajtottam egyet, leöblítettem magamat és kiléptem a zuhany kabinból.
Megtörölköztem, felvettem a pizsamámat, majd ismét lementem az emeletre.
-Zayn, nehéz lenne felemelni a kezed és kettőt koppintani egy ajtón, mielőtt csak úgy benyitsz? - kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Bocsi, én tényleg nem tudtam, hogy bent vagy - védekezett Zayn.
-Na mindegy - mondtam és elfordultam.
Nem számítottam rá, hogy Harry éppen mögöttem jön így bele ütköztem. Immáron második alkalommal.
-Bocsi - mondtam, majd kikerültem és lassan elindultam felfelé. - Jó éjt! - szóltam még oda mindenkinek, majd bementem Daisy és Phoebe szobájába.
-Kimberly!! - ugráltak az ikrek.
-Igen, igen, itt vagyok, de nagyon kifáradtam ma, szóval szükségem lenne egy ágyra, ahol alszom - magyaráztam türelmesen.
-Ott alszol kettőnk között - mutatott Phoebe egy hatalmas franciaágy felé.
Oda még Louis és Joy is el férne hármunkkal.
-Hát jó. Akkor szép álmokat csajok - mondtam és bevágódtam az ágyba.
-Jó éjt Kimberly - mosolyogtak a lányok és adtak egy-egy puszit az arcomra, én is nekik, majd miután leoltották a lámpán szép lassan elaludtunk.