2014. május 31., szombat

~45.: Szeretlek.~

2013. Augusztus 12.
20:47

Mikor kinyitottam a szememet, és felébredtem, az üvegfalú nappali a nyár, kései naplementéjének narancsszín fényében úszott. Hunyorogva néztem körbe, szememet zavarta a hirtelen, erős fény. Felültem a kanapén, ahol eddig szundítottam, és a fejemet fogva tekintettem körbe a szobában. A kis asztalon egy pohár kristálytiszta vízen vakítóan csillogott az a csodás sugár, amely az ablakon szűrődött be, százezernyi másikkal együtt. Mély levegőt vettem, majd felálltam, és kivánszorogtam a még mindig nyitott teraszajtón.
Most kellemes langyos, későnyári szellő kezdte borzolni az amúgy is kócos tincseket a fejemen. Felsóhajtottam, mélyet szippantottam a friss levegőből, majd lassan lehunytam a szememet és álltam a lenyugodni készülő nappal szemben.
Egyszer csak két erős kar fonódott a derekam köré, és izmos mellkas nyomódott a hátamnak. Mielőtt reagáltam volna a derekamat érintő kéz lágyan feljebb csúszott, eltakarta a szememet, és várt. A szél iránya a másodperc törtrésze alatt megfordult, így éppen éreztem a hozzám érő személy illatát. Harry.
- Szia, Göndör - ajkam széles mosolyra húzódott, kezemet a kezére tettem, majd visszahúztam az ő kezeit a derekamra.
- Szia - puszilt bele a nyakamba.
- Milyen napod volt? - kérdeztem halkan, miközben az ajkamat harapdáltam.
- Hosszú. Fárasztó. Pörgős - foglalta össze. - És neked? - kérdezett vissza.
- Néha érdekes. Sokszor unalmas. Lassú - mondtam, s minden szónál félredöntöttem a fejemet. Mikor a szemébe néztem, még mindig félredöntött fejjel, ő elmosolyodott és megcsókolt.
Ajka puha volt, lelkes, és édesen tapadt az én számra. Karjaimmal átfontam a nyakát, és a hajába túrtam.
Mikor elhúzódott, félre nézett, majd megszólalt.
- Menjünk be. Úgy látszik, közönségünk van - súgta, és a szomszéd felé biccentett, aki felénk sandított éppen.
- Styles! - köszönt felé a számomra meglehetősen gyanús Neal.
- Helló, Caffrey! - köszönt vissza Harry, távolságtartóan.
- Üdv Kimberly - kacsintott nekem Caffrey.
Megfogtam Harry kezét, és behúztam a ház biztonságos némaságába.
- Honnan tudja a nevedet? - kérdezte Harry gyanakvóan.
- Ma, mikor kint napoztam, odaszólt nekem, és a te különbejáratú Playmatednek nevezett, én meg kioktattam, mi a helyzet kettőnkkel. Majd megpróbált felszedni, de én elhajtottam - vontam vállat.
- Rohadék - forgatta a szemét. - Ha még egyszer ilyet akarna tenni, szólj, kérlek! Kitaposom a belét - Harry keze görcsösen ökölbe szorult a derekamon.
- Rendben - motyogtam, aztán megcsókoltam. - Egyébként csak nekem halál gyanús? - vetettem fel.
- Egy ex-hamisító, és ex-börtönlakó kinek nem az? - kérdezte amolyan "hülye-ne-legyél-már!" fejjel.
- Szóval nem is a Brit Különleges Alakulatnak dolgozik? - kérdeztem zavartan.
- Az, hogy dolgozik, ez túlzás, de egyébként ebben nem hazudott. De örülnék, ha vigyáznál vele. Elég veszélyes figura szerintem... - oktatott.
- Oké. Neal Caffrey veszélyes. Megjegyzem - mosolyogtam rá. 
- Szeretem a mosolyodat - mondta halkan.
Éreztem, hogy minden vér az arcomba szalad és elpirulok. Lesütöttem a szememet, de Harry megfogta az államat, felemelte a fejemet, így kénytelen voltam a szemébe nézni.
- Jó, hogy itt vagy - mosolygott rám és ismét megcsókolt.
- Nem vagy éhes? - kérdeztem, mikor elváltak ajkaink.
Harry helyett gyomra válaszolt, és hangosan megkordult.
- Ettél ma egyáltalán? - néztem róvóan.
- Egy zacskó Haribo gumicukrot, meg egy szalámis szendvicset - felelt.
- Elég szegényes étrend - vontam fel a szemöldökömet.
- Megszoktam - vont vállat egyszerűen.
- Akkor most együnk, mert én is éhes vagyok - haraptam az ajkamba, és elindultam a konyha felé.
Összeütöttem egy sonkás tükörtojást, angol nevén ham and eggset, mivel ez volt a leggyorsabb.
Leültünk és csöndben ettünk. Néha váltottunk egy-egy pillantást, amitől én mindig fülig piros lettem.
Evés után Harry kitalálta, hogy fürödjünk egyet a medencében, én pedig támogattam az ötletet.
Mivel már teljesen besötétedett, a medence világítása romantikus hangulatot keltett.
- Kellemes a víz - mondtam, mivel én mentem be elsőként, mint merész vállalkozó.
Harry elmosolyodott, majd lehúzta a papucsát, és fejest ugrott a vízbe.
Mikor feje felbukott a víz alól, megrázta a fejét, hajáról pedig szanaszét hullottak a vízcseppek.
- Valóban kellemes - úszott oda hozzám. Átfogta a derekamat, én pedig a víz alatt csípője köré kulcsoltam a lábam.
Megcsókoltam, közben vizes haját markoltam.
Egy pillanat múlva már a víz alatt csókolóztunk. Síkos bőrünk lágyan összeért, és ez mindkettőnket felizgatott. Amikor újra a felszínen voltunk, Harry a medence hűvös falához szegezett.
- Még sosem szeretkeztem a medencében - morogta a nyakamba.
Én felkuncogtam.
- Ezzel mire célzol? - tettem a hülyét.
- Ne játszdd, hogy nem tudod! - mordult fel állat módjára.
- Tőled akarom hallani. Célozgatás és félrebeszéd nélkül - suttogtam.
- Ám legyen. Veled akarok szeretkezni itt, ebben a medencében. Most - jelentette ki mélyen a szemembe nézve.
Zöld szeméből sütött a vágy. Bizseregni kezdett tőle a testem.
- A tied vagyok Styles! - nyögtem halkan, csípőmet pedig az ágyéka felé löktem.
Harry ismét felmordult fogát erősen a nyakamba mélyesztette, mire feljajdultam.
Hátul kihúzta bikinifelsőm zsinórját, és a bordó anyag már mellettünk lebegett a vizen.
Olyan mélyen csókolt meg Harry, olyan vággyal, mohósággal és telhetetlenséggel, hogy a szívem vadul kalapált, az alhasamban lévő izmok pedig erőteljesen összehúzódtak, visszhangot adva ezzel Harry tetteinek, érintésének.

[…]

2013 Augusztus 12.
23:20

- Boldoggá teszel. Mindig - motyogta Harry a mellkasomba, mikor már az ágyunkban voltunk tisztán, alváshoz készülve.
- Te is engem. Most viszont fáradt vagyok, holnap meg dolgozom. Alszunk?
- Aludjunk. Jóéjt hercegnőm - puszilta meg a homlokomat.
- Jóéjt Göndör herceg. Szeretlek - súgtam és adtam egy puszit a szájára.
- Én is - mondta, majd leoltotta az éjjeli szekrényen álló éjjeli lámpát.
A szoba csöndes sötétségének, és Harry forró testének köszönhetően pillanatok alatt mély álomba zuhantam.

Remélem, tetszett!
Mivel csak telefonról tudom írni a részeket, mindent sokkal lassabban tudok csinálni, így most ezért, és a ritkás szabadidőm miatt sem tudtam gyorsabban hozni a frisset.
Most egy darabig így lesznek a dolgok, de mivel úgyis nemsokára vége a blognak, próbálom húzni.
Igen, nemsoká vége. Rájöttem, hogy kegyetlenül sablonos a blog, meg, hát már nem is nagyon van mit beleírnom, ezért már nem lesz sok rész, azt azonban garantálhatom, hogy a vége mindenkinek izgalmas és érdekes lesz.
Szóval, remélem, bejött ez a rész!
Szurkoljatok a keddi vizsgáimhoz! Ha minden jól megy, utána hozok új részt!
Puszi:
Szikraa.*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése